Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban megtartották a tudományos diákkonferenciát (TUDEK). Szervezője, Dvorácsek Ágoston tanár elmondta, hogy öt évvel ezelőtt a vadvirágokról írt dolgozatot irányításával egyik diákja, Nagy Kinga. Ezzel a Szeltersz varázslatos növényvilága című dolgozattal Csíkszeredában, majd Kunszentmiklóson nyertek előkelő helyezést. A következő évben a budapesti Természet Világa című folyóirathoz két dolgozatot nyújtottak be, az egyikért első díjat, a másikért dicséretet kaptak. Azóta minden évben küldenek cikkeket a Természet Világa által meghirdetett Református Középiskolák Tudományos Diákkonferencia (RKTDK) pályázatára. Dvorácsek Ágoston megalakította a kollégiumban a Fenichel Sámuel Önképző Kört, ahol minden iskolai évben 20-30 diák fejti ki munkáját. Támogatják őket a Budapesti Kutató Diákokért Alapítvány, a Természet Világa folyóirat, de sokszor váratlan adakozók is jelentkeznek. 1999-től 80 díjat és dicséretet hozott el a Bethlen Gábor Kollégium. A legtöbbet az anyaországból. /N. T.: "Mindenképp folytatni kell!"- Interjú Dvorácsek Ágostonnal. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 29./
2005. február 8.
Eredményesen működik Tordán a Petőfi Társaság által rendezett “Aranyosszéki Helytállás – 2004” népfőiskola. Az érdeklődők hetente találkoznak a református templom udvarán lévő IKE-teremben meghívott előadók felolvasásain. A népfőiskola lelke Dumitriu Anna nyugalmazott matematika tanárnő. Február 4-én a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Fenichel Sámuel Önképzőkörének diákjai tarthattak előadást a tordai közönségnek. Józsa Miklós nyugalmazott magyar szakos “Áprily- emlékek Nagyenyeden” című előadása után következett a fiatalok műsora. Egyikük “Egy halálraítélt kutyafajta, az erdélyi kopó” címmel tartott ismertetőt. /Dvorácsek Ágoston, az önképzőkör irányító tanára: A nagyenyedi Fenichel Sámuel Önképzőkör Tordán. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./
2005. április 15.
A nagyenyedi múzeumok a XVIII. században, a kollégiumi tanítást szolgáló iskolai szertárakból jöttek létre. Mellettük van a neves könyvtár. – 1948-ban államosították a Bethlen Kollégiumot, majd két évvel később a két múzeumot is elvették az iskolától, és jelenleg sem tartoznak fennhatósága alá. Mivel semmilyen papír nem készült az elvételről, elméletileg a mai napig a kollégium tulajdonában vannak. A múzeumok féltve őrzött és regisztrált kincseit tulajdonképpen csak kölcsön lett volna szabad kiadni, ezt azonban a kommunisták nem tartották be. Az 1970-es években az ezüst és arany érméket vittek Bukarestbe azzal az indokkal, hogy Nagyenyeden nincsenek biztonságban. Hogy mi lett a sorsuk, senki sem tudja. Az Oktatási Minisztérium 1949-ben keltezett rendelete alapján több ezer értékes múzeumi tárgyat vittek el ideiglenesen Iasi-ba, Kolozsvárra, Csombordra, és a nagyenyedi Ovidiu Hulea Általános Iskolába. Ebből többek között 800 kitömött madarat soha többé nem hoztak vissza. A ’70-es években a Művelődési Minisztérium rendelete alapján kölcsön formájában a Történelmi Múzeumból elvittek egy 2,5x2 méteres, oroszlános szobrot. Az olaszok által szervezett Romana in Romania című vándorkiállításon – amely egész Európát bejárta –, ez a szobor is szerepelt, azonban az út befejeztével Bukarestben maradt. Kölcsönként elvitték a Fenichel Sámuel-féle néprajzi gyűjtemény nagy részét Kolozsvárra, majd 45 évvel ezelőtt Turnu Severinbe került, és mind a mai napig ott látható. A jelenleg is meglévő gyűjtemények között rendkívüli értéket jelent a Szilágyi Zoltán-féle rovargyűjtemény, vagy a geológiai gyűjtemény keretében a Herepei Károly-féle kövület- és ásványtani rész, vagy a megcsonkítottan is páratlan madártani gyűjtemény. /Tamás András: Fehér. Kölcsönnek álcázott lopás. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./
2005. május 21.
A nemrég lezajlott Bethlen-napokon mutatta be Simon János leköszönt igazgató Nagyenyeden a Bethlen Kollégium 2003–2004-es tanévének évkönyvét, értesítőjét, mellyel egy 1845-ben indult, több mint fél évszázadra megszakadt hagyományt szándékoztak felújítani. Az évkönyvben közzétették a Bethlen Gábor Alapítvány beszámolóját, eszerint a tanév folyamán több rászoruló diákot támogattak. Olvasható a bécsi Szent István Egylet ösztöndíjasainak névsora, továbbá beszámoló az 1932-ben elindult (de hosszú időre megszakadt) cserkészmozgalom újjászületéséről. Igen gazdag a tanulók tudományos tevékenységével kapcsolatos, Akikre büszkék vagyunk című, a Fenichel Sámuel Önképzőkör sokrétű tudományos tevékenységének eredményeiről szóló fejezet. /Józsa Miklós: Fél évszázados hagyomány újult meg. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./
2005. június 6.
Nagyenyeden, Bethlen Gábor Kollégiumban tartották a Szórványtengelyek 3. közösségi, önismeret-fejlesztő rendezvényét, melynek lényege az ismerkedés, kapcsolatteremtés volt. Megjelent Szabó Csaba, a Világhírnév alapítója, a kolozsvári Tv szerkesztője és Szombatfalvi Török Ferenc nagyszebeni RMDSZ-elnök, a Szórványtengely életre keltője. A rendezvényen Brassó, Kovászna, Szeben, Fehér, Beszterce-Naszód, Kolozs és Szilágy megyei szórvány települések küldöttei vettek részt. Az estet a Kónya Tibor iskolalelkész által felkészített népi tánccsoport magyarlapádi, kalotaszegi és széki táncokkal nyitotta meg, majd Szőcs Ildikó igazgató köszöntőjében érintette Trianon kérdését. Dvorácsek Ágoston tartott előadást az elfelejtett kutatóról, Fenichel Sámuelről, Murádin László kolozsvári nyelvész és Hochbauer Gyula hétfalusi nyelvtörténész a József Attilát “eltanácsoló” professzorról, Horger Antalról beszélt, aki elsőként írta le a magyar nyelvjárásokat és területeket, a magyar igeragozás történetét, etimológiai, fonetikai könyveket jelentetett meg. Magdó János orvos, hétfalusi csángó helytörténész a méltatlanul elfelejtett Zajzoni Rab István költőről, kutatóról beszélt. Fehér megyét Lőrincz Konrád református lelkipásztor, Nagyszebent Szombatfalvi Török Réka mutatta be. A rendezvény Keresztes Enikő “Úgy szeress, mintha jó volna” című József Attila-estjével záródott (rendező: Márkos Ervin, Fogaras). A rendezvény keretében megnyílt Borsos Sz. Éva “Zsejki hangulatok” című tárlata. /T. A.: A szórvány azé, aki nem mond le róla. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 6./ A résztvevők száma találkozóról találkozóra gyarapodik. 2004 májusában az első szórványtalálkozóra három megyéből, 2005 januárjában már öt, a hétvégén Nagyenyedre hét megyéből jöttek el érdekeltek és érdeklődők. A magyar identitás szórványban is lehetséges megőrzését példázta a Bethlen Gábor Kollégium néhány hónapja megalakult tánccsoportja. Szőcs Ildikó igazgatónő jelezte, 700 diák és 60 oktató dolgozik az iskolában. Szabó Csaba, a Világhírnév alapítója leszögezte, hogy „felmentő seregek márpedig nincsenek, nekünk kell összefognunk, magunknak kell cselekednünk”. „Ma már nemcsak lelkész vagyok, hanem mezőgazdász, óvó bácsi, sőt asztalos is” – mutatkozott be a szórványban dolgozók feladatkörének sokoldalúságára utalva Szabó Csongor kérői református lelkész a szórványtalálkozón. Elmondta, hogy a szórványélet a lelki gondozás mellett hatványozottan megkövetel másfajta cselekvést is. 1996–97-ben barátaik segítségével gyülekezeti otthont építettek. Öt éve a dési egyházmegyéből 40–50 fiatalt sikerült toborozni a nyári ifjúsági találkozóra, mostanra már 400–500 ifjú sereglik össze. Négy éve kis asztalosműhelyt létesítettek, amelyben ma már 14 alkalmazott dolgozik, és amelynek a termékeit immáron határon túli kiállításokon is díjazzák. Óradnán örömmel nyugtázták, hogy Gyergyóditróban 5 óradnai lány ballag, akik anyanyelvű iskola hiányában néhány éve még alig beszéltek magyarul, most meg magyarul érettségiznek. Lőrincz Konrád Artúr felenyedi református lelkész szerint a megmaradás alapja a szociális, a kulturális, a gazdasági tevékenység, ezeket segíthetik mind a bel-, mind a külföldi testvérkapcsolatok. Kerekes Edit zilahi RMDSZ-elnök és Rozs Rita Éva tanár elmondták, dacára annak, hogy Szilágyságban jelentős a magyarság száma, a megyei tanfelügyelőségen egyetlenegy, félnormás magyar állás van. /Benkő Levente: Nem várják a nem létező felmentő sereget. = Krónika (Kolozsvár), jún. 6./
2005. szeptember 27.
1962 óta egyetlen alkalommal vették elő Nagyenyeden, a Történelmi Múzeum raktárából kiállítási célra Új Guinea kutatójának, Fenichel Sámuelnek a néprajzi anyagát, 1993-ban, halálának 100. évfordulója alkalmából. Most újból megnyílt a kiállítás. Fenichel gyűjteményének egyes értékes darabjai szerepeltek az 1960-as nagyszebeni Bruckenthal Múzeum kiállításán, Turnu Severinben, azóta nyomuk veszett. Dvorácsek Ágoston, a Bethlen Kollégium fizikatanára beszámolót tartott a kutató életéről, és bemutatta a legértékesebb kiállítási tárgyakat is. Remélhetően a kiállítás csak kezdete lesz Fenichel Sámuel “Új Guinea Kőrösi Csomája” újrafelfedezésének. /Bakó Botond: Fenichel Sámuel-kiállítás Nagyenyeden. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 27./
2006. február 4.
A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Fenichel Sámuel Önképzőkörének vezetője, Dvorácsek Ágoston, egyik tanítványa, Györke Zsuzsanna és Józsa Miklós nyugalmazott magyartanár vett részt a tizenöt éves múltra visszatekintő Aranyosgyéresi Népfőiskola február elsejei rendezvényén. A református templomban népes közönség gyűlt össze. Az Áprily emlékek Nagyenyeden című felolvasást Dvorácsek Ágoston vetítettképes bemutatója követte. A XII-es Györke Zsuzsanna a torockószentgyörgyi népi gyógymódokról és babonákról saját gyűjtése alapján készült dolgozatát olvasta fel. A kérdésekre válaszolva Dvorácsek Ágoston ismertette a Bethlen Kollégium mai helyzetét és a jövő évi beiskolázási tervet. /Józsa Miklós: Nagyenyedi hangulat az Aranyosgyéresi Népfőiskolán. Bethlen Gábor emléke elevenen él a hallgatóság körében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2006. február 25.
A tavalyi sikertelen képességvizsga után Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatónője arra a következtetésre jutott, hogy változtatni kell. Megmarad a három líceumi osztály, reál, humán és műszaki képzéssel, valamint hasznos kiegészítőkkel: matematika-informatika intenzív angollal, belsőépítészeti, valamint református teológiai osztály, amelyben felkészítenek egyházkerületi kántor vizsgára. Újraindul a már bevált két szakosztály: az építészeti és a turisztikai-közélelmezési. Ha a diákok közben meggondolnák magukat első év után, átiratkozhatnak a líceum IX. osztályába, sikeres képességvizsga alapján, vagy akár egyenesen a X. osztályba a különbözeti vizsgák letétele után. Így valósul meg az átjárhatóság lehetősége a szakiskola, illetve a líceum osztályai között. A kollégiumban működik a cserkészet, továbbá a néptánccsoport, a diákok Fenichel Sámuel Tudományos Köre, a színjátszó csoport, be lehet kapcsolódni a Firkász diáklap munkájába is. /Bakó Botond: Reál, humán és műszaki képzés a Bethlen Gábor Kollégiumban. Kényszerpálya után átjárhatóság az iskolában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./
2006. július 19.
Két értékes hagyaték került a napokban a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium tulajdonába. Fenichel Sámuel bukaresti útjának eredeti kézírásos naplóját, leveleket és más értékes dokumentumokat dr. Izsák Sámuel nyugalmazott orvosprofesszor adta át. Köztük volt: Magyar utazók a Duna-Tájon, Tanárky Gedeon és Fenichel Sámuel útleírásai, Lucidus Kiadó, Régi Kisebbségkutatás Könyvek sorozat. A szövegeket közölte, bevezette és jegyzetekkel ellátta Losoncy Tóth Árpád, Izsák Sámuel, Budapest 2006. Fuchs Herman, a Bolyai Egyetem egykori paleontológia tanárának Kolozsvár környékén gyűjtött kövületeit és szakkönyvtárának egy részét családja közösségi célokra ajánlotta fel. Fuchs Herman 1996-ban hunyt el. 1946-tól a Bolyai Egyetem tanársegéde, ahol rövid megszakítással, adjunktusként, majd előadó tanárként működött 1977-es nyugdíjba vonulásáig. Fő kutatási területe az őslénytan. 250 tanulmánya és írása jelent meg, több könyvnek társszerzője. /Bakó Botond: Régi és mai hagyatékok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./
2006. szeptember 6.
Tavasszal mutatták be a bukaresti televízió magyar műsorában és a Duna Televízióban Xantus Gábor Nagyenyedi vándorok című dokumentumfilmjét, amely Fenichel Sámuel és dr. Sáska László nagyenyedi véndiákok életútjáról szólt. Nemsokára a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium könyvtárában helyezik el Fenichel Sámuel naplóját, amelyet nemrég adtak ki Budapesten. /Dvorácsek Ágoston: Fenichel Sámuel távoli rokona Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./
2006. november 14.
A Magyar Tudományos Akadémia 1997-ben indította el A magyar tudomány napja rendezvénysorozatát. Az idei tematika Evolúció, fejlődés, revolúció. Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Házban ünnepelték a magyar tudomány napját. Híres véndiákok és tudós tanárok hosszú sora jelzi a Bethlen Gábor Kollégium múltjában a tudomány szerves együttlétét az oktató-nevelő munkával. Örök példaképek maradnak többek között: Apáczai Csere János, Pápai Páriz Ferenc, Kőrösi Csoma Sándor, Fenichel Sámuel, Herepei Károly, Szilády Zoltán, dr. Sáska László, Szabó T. Attila, akik nemzetközi hírnevet szereztek az iskolának. Ma sem veszett ki a Kollégiumból az író-kutató diákok és tanárok sora. Elég a 2000-ben megalakult Fenichel Kör hazai és nemzetközi eredményeire gondolni. Lőrincz László ny. múzeológus Múzsák üdvözlése című bevezetője után Szakács Júlia XII o. tanuló A dohányzástól a tüdőrákig című tudományos dolgozatát vetített képekkel illusztrálva adta elő. Mindezt követte Lőrincz László vetített sejtbiológiai bemutatója. /Bakó Botond: A magyar tudomány ünnepe Enyeden. „Soha tudományi fegyveredet kezedből le ne tedd” = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2006. november 24.
Dvorácsek Ágoston, a Bethlen Gábor Kollégium fizika-, a Fenichel Sámuel Önképzőkör vezetőtanára tartott előadást Kiskunfélegyházán a Közép-Európa Klub által megrendezett A Kárpát-medence környezetbiztonsága című konferencián A környezetvédelem lelkes elkötelezettje ez alkalommal Nagyenyed és környékének környezeti problémáiról számolt be. /Takács I.: Ha már jönnek a halak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 24./
2007. február 21.
A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban működő Fenichel Sámuel Önképzőkör diákjai idén is részt vettek a tordai Petőfi Társaság által szervezett Aranyosszéki Népfőiskolán, és bemutattak egy csokrot a legfrissebb diákdolgozatokból. Azokat a diákokat kérték fel a kör képviseletére, akik a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciáján (TUDEK, Sepsiszentgyörgy, 2006. november 24–26.) maximálisan teljesítettek. Három diáklány hét dolgozattal jelentkezett, és mivel mindegyiket díjazták, továbbjutottak a magyarországi döntőbe, a Tudományos Diákkörök Országos Konferenciájára (TUDOK, 2007), amely Veszprémben lesz, április elsején. Józsa Miklós, nyugalmazott kollégiumi magyar szakos tanár Berde Mária írói és tanári munkásságáról tartott előadást. /Dvorácsek Ágoston: Nagyenyedi diákok a tordai népfőiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./
2007. május 14.
Nagyenyeden a Bethlen Napok keretében Bakó Botond ünnepélyes keretek között adta át a Bethlen Gábor Kollégium könyvtárának Fenichel Sámuel hagyatékának három iratmappát kitevő részét. A főként leveleket, fényképeket, okleveleket és Naplójának kéziratát tartalmazó örökséget Bakó Botond rendszerezte, így adta át a kollégium könyvtárosának Ercsei Etelkának Fenichel Sámuel /Nagyenyed, 1868 – 1893/ a természettudományok és a nagy utazások elkötelezettje. Első útjára 1886-ban indul, a Bukarestig gyalog megtett utat, örökített meg Naplójában. A Duna-deltában megismerkedett Grubauer ornitológussal, akivel Új-Guineába utazott. Fenichel 14 hónapos ott-tartózkodás után maláriában elhunyt. A 16 ládát kitevő gyűjtése a Magyar Nemzeti Múzeum, később pedig egy része (rovargyűjtemény, paradicsommadár) a nagyenyedi Természetrajz, illetve az etnográfiai anyag a Történelmi Múzeum tulajdonába került. Levelezését, szakmai elismerő okleveleit, naplóját a család megőrizte. A hagyaték e részét Izsák Sámuel, az idős kolozsvári orvosi egyetem tanár 2006-ban a kollégiumnak ajánlotta fel. A Bethlen Napok alkalmával a diákok Szent Erzsébet legendáját felidéző várjátékkal emlékeztek meg iskolájuk alapítójáról. “Mondod még? Mondom! Azért is mondom! Csak azért is!”, állnak most fába faragottan Sütő András szavai a Bethlen Kollégium udvarán. Kopjafájának felállítását Horváth Vilmos és felesége, Ötves Erzsébet, az iskola belgiumi támogatói segítették, a faragó művész pedig László László, a kollégium tanára. Felavatása május 12-én volt, Tőkés László református püspök jelenlétében. /Takács Ildikó: Bethlen Napok Nagyenyeden. Fenichel-örökség tért haza. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./
2007. július 10.
Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégium adott helyet az iskola Fenichel Sámuel Önképzőköre és a budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium által megrendezett Erdély csillagai alatt nevet kapott csillagászati, kultúrtörténeti és környezetismereti tábornak. /Takács Ildikó: Erdély csillagai alatt. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./
2007. december 15.
Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatónője elmondta, hogy a 2008–2009-es tanévben a megszokott reál, valamint humán osztályok indulnak iskolában. A reál a matematika-számítástechnika, a humán pedig a református teológiai osztály, emellett indul egy könyvelői osztály is. Ezelőtt három évvel, amikor a középiskolás tanítóképzés megszűnt, megindították a szakoktatást. Turisztika-közélelmezés szakoktatásra álltak rá. A matematika-számítástechnika osztályuk erős, tavaly az osztály több mint 80 százaléka egyetemre iratkozott. Működik az iskolában a Fenichel Sámuel Önképzőkör, éltetője Dvorácsek Ágoston. Tudományos dolgozatokat írnak a diákok, amelyekkel itthon és Magyarországon is sok díjat nyertek. Emellett minden évben megrendezik a Pápai Páriz Ferenc versenyt, ahova máshonnan is jönnek diákok. Ezt a versenyt Dr. Szőcs Gyula orvos támogatja. Ezenkívül néptánc és régizene csoportok is működnek iskolánkban. /Nagyenyed. Beszélgetés Szőcs Ildikó igazgatónővel. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./
2008. február 7.
Új-guineai expedícióra indul Xántus Gábor egy ausztrál filmproducerrel és képzőművésszel egyetemben február 18-án. A kolozsvári operatőr legutóbb Nagyenyedi vándorok címmel készített filmet a fiatalon elhunyt mártír kutató életéről, enyedi emlékeiről. Most az a céljuk, hogy végigjárják Fenichel Sámuel és utódja, Bíró Lajos útját a pápuák földjén. Közben Stephansortban felkutatják a sírját, rendbe hozzák és ott helyben síremléket készítenek. Egy kis enyedi emléket is beépítenének a sírba. A Bethlen Gábor Kollégiumban László László matematika tanár tölgyfa kazettát faragott, amelybe a Fenichel szülőházból származó téglamaradványokat és az udvarról egy kevéske hazai földet, valamint egy szép oklevelet helyeztek el. /Bakó Botond: Nagyenyedtől Új-Guineáig. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
2008. március 6.
Március 1-jén tartották a budapesti Természet Világa tudománynépszerűsítő folyóirat által meghirdetett XVII. Természet-Tudomány Diákpályázat díjkiosztó ünnepségét, amelyre idén is meghívtak nagyenyedi diákokat. A Bethlen Gábor Kollégiumban működő Fenichel Sámuel Önképzőkör az elmúlt iskolaévben négy dolgozattal készült a pályázatra, ebből kettőt díjaztak. A kolozsvári, marosvásárhelyi, gyergyószentmiklósi diákok mellett ott volt a temesvári Bartók Béla Líceum diákja is. /Dvorácsek Ágoston: Nagyenyedi diákokat díjaztak a Magyar Tudományos Akadémián. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./
2008. április 5.
A tordai Petőfi Kör idén is meghívta a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban működő Fenichel Sámuel Önképzőkör diákjait az általa szervezett Aranyosszéki Népfőiskola előadására, ahol a meghívott diákok Nagyenyedi csillagok címen mutatták be legfrissebb „tanulmányaikat”. Az egyik diák gróf Mikó Imrét mutatta be, aki nemcsak diákja volt az iskolának, hanem főgondnoka is, a másik Szász Károly püspök sokoldalúságát hangsúlyozta, a harmadik Barabás Miklós festőművész életútját vázolta fel. Végül Józsa Miklós nyugalmazott magyar szakos tanár Áprily Lajosról tartott előadást. /Dvorácsek Ágoston a Fenichel Sámuel Önképzőkör vezető tanára: Torda. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./
2008. április 16.
A szerbiai Zentán a Bolyai Farkas Tehetséggondozó Gimnázium szervezésében, szerbiai, magyarországi és romániai vendégek, valamint Franz J. Mönks, az Európai Tehetséggondozó Tanács (ECHA) holland elnökének részvételével szervezték meg a tehetséggondozás jelenlegi állapotát, hagyományait és jövőjét felmérő konferenciát. Romániából, Nagyenyedről Dvorácsek Ágoston Bethlen-kollégiumi fizikatanár vett részt a tanácskozáson. A Bethlen Gábor Alapítvány, amelynek elnöke Szőcs Ildikó igazgató, tagja a Kárpát-medencére kiterjedő Nemzeti Tehetségsegítő Tanácsnak, együtt a vendégfogadó Bolyai Farkas Alapítvánnyal. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban Dvorácsek Ágoston évek óta foglalkozik a természettudományokban kiemelkedő teljesítményű tanulókkal a kollégiumi Fenichel Sámuel Kör keretén belül. A konferencián szekciók keretében, a matematika, művészet, természetrajz vagy a pedagógia-pszichológia területein is vizsgálták a tehetséggondozás járható útjait. Dvorácsek Ágoston javasolta, hogy a munkába kapcsolódjanak be a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség (RMPSZ), a Teleki Oktatási Központ és az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) szakemberei is. /(bakó): Nemzetközi tehetséggondozó konferencia Zentán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 16./
2008. április 30.
Dr. Demény Piroska, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium nevelési aligazgatója elmondta, a kollégium több olyan továbbképzést szervezett, amelyek a pedagógusok módszertani megújulását és modern ismeretek átadását segítették elő. A kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE), illetve a gyulafehérvári Tanítók Háza közreműködésével folytatták az óvónők, illetve tanítók Magister nevű képzésének megszervezését. Fehér megye magyar óvónőinek és tanítóinak lehetőségük nyílt magyar nyelvű továbbképzésen részt venni Nagyenyeden. Az Apáczai Közalapítvány egymillió forintos támogatásának köszönhetően a képzést kiterjeszthették a magyar nyelven tanító tanárokra is. Neves anyaországi és erdélyi szakembereket hívhattak meg képzéseikre. Idén folytatják a szakmai továbbképzéseket: együttműködnek a magyarországi Drámapedagógiai Társasággal és a budapesti Alela Műhellyel. A szülők igényeit felmérve vezették be az elemi osztályok számára a délutáni korrepetálást. Kisdiákok számára működtetik heti rendszerességgel a Mesekuckó tevékenységeit. Az iskola hagyománnyal rendelkező eseménye a gólyák irodalmi bemutatkozása, illetve a gólyabál. A kollégium diákjai tavaly több versenyen bizonyították helytállásukat, felkészültségüket. Népi táncegyüttesük és a Collegium Gabrielense régizene-együttes fellépéseivel népszerűsítette az iskolát. Tavaly meghirdették a Pápai Páriz Ferenc diáktudományos pályázatot. A Fenichel Sámuel nevét viselő diákkör tagjai külföldi neves tudományos ülésszakokon vettek részt. A tavalyi tanévben megalakult az Erdélyi Magyar Ifjak nagyenyedi szervezete, amely a Bethlen-napok alkalmából irodalmi – zenés összeállítással mutatkozott be. Áprilisban tartották a hagyományos szórványszínjátszó találkozót, melyre közel 250 gyermek érkezett Erdély minden részéből. /Simon Zsuzsanna: Folyamatos fejlődésben a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium. Beszélgetés dr. Demény Piroska nevelési aligazgatóval. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./
2008. május 24.
Nagyenyeden a május 23–31-e között megszervezett hagyományos Bethlen-napok rendezvénysorozatot idén rendhagyó tevékenységek jellemzik. Lesz szó az egészséges táplálkozásról, szerveznek bábkészítést, bábozást, anyanyelvi és kommunikációs játékokat, sportnapokat, tornabemutatót, focimérkőzést. Más osztályok rendbe teszik a tanársírokat, meghallgatják Győrfi Dénes előadását. Május 24-én diáktudományos ülésszak kezdődik. A megnyitó előadás címe: Fenichel Sámuel az ember. Párhuzamosan vers és prózamondó verseny zajlik, amelyen minden versenyzőnek kötelező módon el kell mesélnie egy Mátyás királyról szóló történetet. /Bakó Botond: Bethlen-napok a nagyenyedi kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./
2008. június 10.
A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban működő Fenichel Sámuel Önképzőkör diákjai tíz dolgozattal neveztek be a Kutató Diákok Országos Szövetségének VI. Esszépályázatára. A díjátadásra május 31-én került sor, a budapesti Országos Széchényi Könyvtárban. A Bethlen Gábor Kollégium diákjai a következő helyezést érték el: Szabó Emília végzős diák a történelem szekció első díját és az Életpálya kutatás harmadik díját nyerte el, további diákok negyedik és egy hetedik, helyezéssel gazdagították a Bethlen Kollégium sikerét. A dolgozatok irányító tanára Dvorácsek Ágoston fizika tanár volt. /Marosi Júlia: Újabb díjat nyertek a Fenichel Sámuel Önképzőkör diákjai. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 10./
2008. november 11.
A 123 vers Nagyenyedről című, a Kriterion Könyvkiadónál megjelent verseskötet (Rácz Levente válogatásában és Holányi Julianna rajzaival) bemutatása kiemelt eseménye volt a Nagyenyedi Magyar Napok rendezvénysorozatának. Józsa Miklós nyugalmazott irodalom tanár ismertette a kötetet. Berde Mária, bár nem Enyed szülötte így írt: „Ez a város, mely nagyobb, kincsesebb testvérei között koronatanúja Erdély történelmének. Ötször vagy hatszor pusztult el, hogy csak kövei maradtak és eltipratlan lelkisége, mely, ha minden veszett is, a kövekből mozdult ki, sugárzott fel mindig újra…”A bemutatón a kötetből választott verseket Rekita Rozália kolozsvári színművész adta elő, míg a hangulathoz illő dalokat Tasi Nóra, a kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia elsőéves hallgatója énekelte. Holányi Julianna festőművész enyedi tájakat, ismert épületeket megelevenítő grafikái jól illeszkednek a versekhez. Vetítették Xantus Gábor filmjét a 140 éve született és 115 éve elhunyt nagyenyedi kutatóról, Fenichel Sámuelről, az első magyar új-guineai kutatóról. /Bakó Botond: Versekben és filmben tündöklő Nagyenyed. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
2009. január 28.
Rendhagyó módon a nagyenyedi Bethlen Kollégium mutatkozott be az Áprily-estek legutóbbi rendezvényén, amelyet a magyar kultúra napján, január 22-én tartottak a Dr. Szász Pál Közösségi Házban. A 387 éves iskola a tartós felemelkedések és mély alázuhanások között élte meg az erdélyi magyar történelem csaknem négy évszázadát. Szinte csoda, hogy ma is él. Megtartó örökség, hogy a régen kisebbségbe szorult enyedi és környéki magyar közösség ma is körülöleli az iskolát. Józsa Miklós nyugalmazott kollégiumi tanár, az egyre sokasodó Áprily-estek szervezője üdvözölte a megjelenteket. Dr. Demény Piroska aligazgató a magyar kultúra napja alkalmából szervezett egyhetes rendezvénysorozatról számolt be. Szép volt a helyesírási vetélkedő, az V–VIII. osztályok anyanyelvi csapatversenye, a gimnáziumi tanulók tudományos diákköri dolgozatainak bemutatása. Szőcs Ildikó igazgató a kollégium jogi helyzetéről, jelenéről és jövőbeli terveiről beszélt. A 90-es évek kb. 1200-as összlétszáma jelentősen visszaesett, és ma 713 tanulóból áll (ebből 91 óvodás, elemi 103, V–VIII. 149, középiskola 330, posztlíceális képzés 24, tanítóképző főiskola 16). Az igazgató felsorolta az iskola mai erősségeit: az órán kívüli gazdag közösségi tevékenységet, a Fenichel Sámuel önképzőkört, az ösztöndíjrendszert (évi két és félmillió lejt osztanak szét a diákok között), a sikeres pályázatokat és a honlapot. Dvorácsek Ágoston fizikatanár felvetette, hogy csak a magyar iskolát nem újították fel Nagyenyeden. /Bakó Botond: Kultúra napján az enyedi kollégiumról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
2009. március 25.
A Somogy megyei Csurgón idén jubileumi konferenciát tartottak, tizenötödik alkalommal hívták versenyre a Kárpát-medence református iskoláinak tanulóit. A Református Középiskolák Természettudományos Diákkonferenciáját eredetileg Kunszentmiklóson álmodta meg Szabó Sándor biológus igazgató, majd, amikor elvállalta a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium vezetését, a verseny is helyszínt váltott. A rendezvényre az évek során erdélyi diákok is beneveztek, és becsületesen helytálltak. A nagyenyedi Fenichel Sámuel Önképzőkör diákjainak ez jelentette az ugródeszkát más konferenciák felé, az itt elért eredmények garantálták a későbbi sikereket. A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium öt diákja indult útnak március 19-én Csurgóra. Tizenegy iskola diákjai három szekcióban mutatták be kiselőadásaikat. A nagyenyedi diákok a házigazdákkal holtversenyben elsők lettek. /Dvorácsek Ágoston: A tudomány és a hit harmóniája. Református diákkonferencia Csurgón. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./
2009. május 27.
A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium nyolcadik alkalommal szervezte meg iskolanapjait. A VIII. Bethlen-napokon a kísérletezni vágyókat bűvészsarok várta az udvaron, magyarázta Dvorácsek Ágoston fizikatanár A Bethlen-napok programjában emléktábla-avatás, író-olvasó találkozó, szavalóverseny, történelmi vetélkedő és kiállításmegnyitó is szerepelt. A Bethlen-napok Marosillyén, Bethlen Gábor szülőházánál zárultak. A Virágok vetélkedése című versenyben 22 benevezett csapat virágokkal díszítette a tágas iskolaudvart. A meghajlás művészete – A Korunk fiatal szerzőinek antológiája című kötetet Balázs Imre József, a Korunk főszerkesztője mutatta be. Kobzos Kiss Tamás énekmondó magával ragadta hallgatóságát, a Barcsay teremben megnyílt a Kossuth Lajos emigrációja témájában a budapesti székhelyű Magyar Emlékekért a Világban Egyesület kiállítása. Bemutatták a 2007–2008-as tanév kollégiumi értesítőjét. Az értesítő az elmúlt négy évben könyvformában jelent meg, idén azonban CD-formátumban bocsáthatják az érdeklődők rendelkezésére, de hamarosan lesz írott változata is. A Xantus Gábor által készített Magyar sír az őserdőben – Fenichel Sámuel nyomdokain Új-Guineában című filmből adtak részletet. A nagyenyedi születésű régész, néprajzi és természettudományi gyűjtő, világutazó halálának 115. évfordulóján Hangay György természetkutató vezetésével vágott neki Pápua Új-Guineának Xantus Gábor és kis csapata, hogy Fenichel Sámuel addig jeltelen sírját felkutassák. A filmrészlet után leleplezték az emléktáblát. Egyidőben három rendezvény is elkezdődött: diáktudományos konferenciát, szavalóversenyt, Bethlen Gábor alakja köré épülő történelmi vetélkedőt szerveztek. A Magyar Művészetért Alapítvány kuratóriuma a Kossuth Lajos-emlékszobrot az Erdélyi Magyar Ifjaknak (EMI) ítélte, melyet Gubcsi Lajos Soós Sándornak, az EMI elnökének adta át. Üdvözölték dr. Szőcs Gyula enyedi származású budapesti orvost, a kollégium diákjai által 2006 óta megpályázható Pápai Páriz Ferenc pályázat támogatóját. /Ferencz Zsolt: A Bethlen-kollégium a magyarság lelki-szellemi találkozószigete. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
2009. május 29.
A kettős emlékezés jegyében telnek a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum idei iskolanapjai – mondta ünnepi megnyitóbeszédében május 28-án Vanek Judit aligazgatónő. Emlékeznek az iskola névadójára, Apáczai halálának 350. évfordulója alkalmából, ugyanakkor Wolf Rudolf, tavaly elhunyt igazgató emléke előtt tisztelegnek. Venek Judit külön köszöntötte a budapesti ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium küldöttségét és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium Fenichel Sámuel Önképzőkörének diákjait, akik szintén résztvevői az idei programoknak. Az aligazgatónő bemutatta a tanintézmény frissen megjelent évkönyvét, illetve a kicsiknek szóló Aranyablak ünnepi számát, valamint a Világnégyzet gyűjteményt. /D. I. : Iskolanapok az emlékezés jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./
2009. november 9.
A hétvégén Szászvároson Vetési László szórványmissziós lelkész kezdeményezésére neves előadók ismertették a 250 éve Nagyenyeden született, és 1816-ban Tordoson elhunyt teológus, költő, matematikus és filozófus, a magyar felvilágosodás személyiségének, Sipos Pálnak sokrétű munkásságát. A nagyenyedi kollégiumban felcseperedő Sipos Pálról elsőként a neves alma mater nemrég végzett tanítványa, Maxim Orsolya tartott előadást. Az életrajz végigvezette a hallgatóságot Sipos Pál életútjának jelentősebb állomásain Nagyenyedtől Szirákon, Frankfurton, Göttingenen és Bécsen keresztül vissza Szászvárosra, majd Sárospatakra, illetve ismét a Hunyad megyei Tordosra, ahol református lelkészként szolgált halálig. Sipos Pál korában leginkább matematikusként vált ismertté, ő alkotta meg az ellipszis kerületének meghatározására ma is kiváló eljárást és az izométernek nevezett, csigavonal élű vonalzót, mellyel tetszőleges arányba osztható fel bármely körív. Sipos Pál kitűnő filozófus is volt. Filozófiai jellegű írásainak nagy része a kor cenzúrája miatt kiadatlan maradt, fogalmazott Egyed Péter filozófiatörténész, aki a nagy erdélyi triász tagjaként: Köteles Sámuel, Körmöczi János mellett emlegette a filozófus Sipos Pált. Benkő Samu művelődéstörténész, Sipos Pál munkásságának egyik alapos kutatója, a több mint harminc évvel ezelőtt megjelentetett tanulmánya kapcsán hangsúlyozta: a sötét időkben különösen fontos volt beszélni a magyar értékekről, tudatosítani azt, hogy a magyarság az elmúlt ezer évben, jelentős alkotásokkal, igazi értékekkel tudott hozzájárulni az európai fejlődéshez. Sipos Pál irodalmárként is nagyszerűen megállta a helyét. A Naláczy, Teleki, Barcsay családok „udvari költőjeként” csodálatos könnyedséggel írt ma is megragadó menyegzői vagy épp temetési verseket. Ezekből ismertetett néhányat Egyed Emese irodalomtörténész. Juhász Tamás teológiai professzor a sokoldalú tudós teológiai munkásságát ismertette. Keszeg Anna a tudós-teológus-költő szászvárosi időszakát mutatta be. Itt érték a fiatal tanárt a Horia féle 1784-es lázadás borzalmai: a Hunyad és Fehér megyei mészárlások. A bécsi udvar sokáig tétlenül nézte a pusztítást, tiltva a katonai ellenállást. Sipos, hogy megvédje Szászváros lakosságát cselhez folyamodott: katonai dobokat veretve elhitette a környéken ólálkodó román felkelőkkel, hogy már erős hadsereg védi a várost. Józsa Miklós nagyenyedi tanár tisztelettel említette Simon János és Demény József kollégáinak nevét, akik Nagyenyeden elsőkként kezdték kutatni Sipos emlékét. Jelenleg Dvorácsek Ágoston tanár, a Fenichel Sámuel önképzőkör vezetőjeként karolta fel a nagy tudós munkásságának kutatását. /Gáspár-Barra Réka: Sipos Pál emlékkonferencia Szászvároson. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./
2009. november 17.
Kőrösi Csoma Sándorra emlékeztek Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégium diákjai, tanárai, a vendégek és más érdeklődők. Az Áprily-estek és a Fenichel Sámuel Önképzőkör közös rendezvényét Nagyenyedtől a Himalájáig címmel rendezték. Az nemzetközileg is elismert Fenichel Sámuel Önképzőkör tagjai a budapesti Természet Világa folyóirat 140. születési évfordulóján gyertyát gyújtottak a Kőrösi Csoma Sándor szobor talapzatán. Staar Gula főszerkesztő üdvözlő levelet küldött ez alkalommal „Csoma mai utódainak”, a kis „tudós jelölteknek” és Dvorácsek Ágoston körvezető tanárnak. A kör tagjai magyarországi rendezvényeken 83 díjat nyertek, a Természet Világa diákpályázatain 29-et, és ugyanannyi cikkük jelent meg a lapban. Az esten megjelent Bartha Zoltán, a Tinivár Könyvkiadó igazgatója, aki magával hozta Solymár László 81 éves budapesti író legújabb könyvét, amit Gyalog a halhatatlanságba (Tinivár, Kolozsvár, 2009) címen Kőrösi Csoma életéről írt. Krizbai Jenő történelem tanár tartott előadást az esten Kőrösi Csoma Sándor életéről. Szó esett Jakabos Ödönről is, aki végigjárta a nagy előd útját. /Bakó Botond: Nagyenyed – „Ólmot keresett és aranyat talált” 225 éve született Kőrösi Csoma Sándor. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./
